Interjú

Vízválasztó időszakhoz érkezett az Ektomorf. Megjelent mérföldkőnek számító új nagylemeze a " Kalyi Jag". Az albumon a szokásos brutális zúzások mellett ezúttal meglepő elemekkel szembesültek a rajongók, hiszen a csapat belecsempészte roma gyökereinek zenei motívumait, mely eddig példaértékűnek nevezhető.

November elején ért véget a Terrorista Turné néven fémjelzett Ektomorf, Replika, Cadaveres De Tortugas közös koncertsorozata. A turné végeztével valamennyi zenekar már a jövőre gondol, melyből kettőt máris sikerült szóra bírnunk. Az Ektomorfból Kovács Laci gitáros, míg a Replikából Csató Péter frontember és Szabó Gergő dobos ült mikrofonunk elé.

November elején ért véget a Terrorista Turné néven fémjelzett Ektomorf, Replika, Cadaveres De Tortugas közös koncertsorozata. A turné végeztével valamennyi zenekar már a jövőre gondol, melyből kettőt máris sikerült szóra bírnunk. Az Ektomorfból Kovács Laci gitáros, míg a Replikából Csató Péter frontember és Szabó Gergő dobos ült mikrofonunk elé.

A hazai extrém metal egyik legtöbbet elért formációjára, az Ektomorfra már nem tudjuk 100%-osan azt mondani, hogy hazaiak. Ugyanis egy ideje kiköltöztek Németországba, mivel szerződtette őket egy olyan kiadó, amelyik mindent meg is tesz a zenekarért a keretein belül.

A Stagediving Tour Debreceni koncertje után Zotyát és Jocit az Ektomorfból Sági Balázs kapta diktafonvégre egy kis beszélgetésre. A téma elsősorban a vége felé közeledő turné és zenekar tervei voltak.

Régi mondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. 1997 elején, amikor megjelent az Ektomorf debütáló lemeze, a Hangok, alighanem kevesen gondoltuk volna, hogy egy évtized sem telik bele, és a mezőkovácsházi zenekar a legismertebb magyar metal banda lesz a világon. Márpedig ez a helyzet: a csapat a kilátástalannak tűnő hazai viszonyok miatt gond...

Nem hiszem, hogy az Eidolon név túl sokat mondana itthon bárkinek is, a kanadai csapat ugyanis csak most került nagyobb kiadóhoz, ahol sorrendben a harmadik lemezük jött ki Nightmare World címmel.

Szerencsére minket is elért az Edguy frontember Tobias Sammet promóciós interjúhadjárata. A Mandrake lemez ismeretében eleve volt miről beszélgetnünk, de többek között Tobias egyéb zenei tevékenysége is alkalmat adott némi kíváncsiskodásra.

A Shock! válogatás CD-jén is szereplő püspökladányi Dying Wish számos fellépésüknek köszönhetően egyre inkább belopja magát a hazai dallamos heavy/death metal rajongók szívébe. 1996. Novemberében történt megalakulásuk óta két demót (The Night Embraces Me és ...On Twilight Of Eternity) és egy EP-t (The Silent Horizon) a nagyközönség számára.

Ismerőseim első hallásra kivétel nélkül poénnak vélték, de végül megtörtént: az új album megjelenése és a turné kezdete előtt pár héttel New York-i idő szerint reggel fél tízkor John Petrucci megcsörgette piszkosszürke Concorde 588 telefonomat, és bár kicsit belassulva és sokat hümmögve, de kellemes interjút adott a Shock!-nak.

Július elsején fergeteges koncertet adott az Arénában az amerikai Dream Theater gárdája. James LaBrie-vel, az aznap kiváló formát mutató énekessel még a koncert előtt nyílt lehetőségünk csevegni.

Július 1-jén immár hatodszor koncertezett Budapesten a világ legnépszerűbb progresszív metal zenekara, a New York-i Dream Theater. Mike Portnoy ugyan saját bevallása szerint mindig elégedett volt a Petőfi Csarnokkal, de a Papp László Budapest Sportaréna is elnyerte tetszését, és mivel éppen beszélgetésünk előtt nem sokkal derült ki, hogy a banda új lemeze...

Szürreális élmény, amikor az ember a Down turnébuszában ül, szemben két olyan arccal, akiket tizenéves kora óta napi rendszerességgel hallgat különféle zenekarokban, mindezt ráadásul Prága macskaköves központjában. A két interjúalany ugyanakkor gyorsan természetessé varázsolja a hangulatot, ezek a figurák ugyanis egészen biztosan nem változtak semmit azok...

Mint az már tavaly, Prágában is kiderült, Rex Brown nem egy különösebben szószátyár figura, de azért a maga módján kedélyes és barátságos: udvariasan köszön, leveszi a napszemüvegét, majd körbe-körbenézegetve ugyan, de türelmesen válaszolgat a kérdésekre. A Pantera egykori és a Down jelenlegi basszusgitárosával a New Orleans-i doom/sludge szupergroup első...

Igen izgalmas, egyedi színfoltot jelent a mai mezőnyben (és valóban nem csak saját hazájukban!) az olasz DoomSword dallamos doom metal zenéje. Nagy kérdés, mekkora hírnévre tehet szert a társaság ezzel a stílussal, mindenesetre sokat segíthetne az ügyön, ha élőben is kilépnének a közönség elé.

Íme az ún. true metal másodvirágzásának újabb gyümölcse... Illetve ebben a formában ez mégsem igaz, mert az olasz Domine már jóval a Rhapsody felbukkanása előtt nyomult! Más kérdés, hogy csak a stílus reneszánszának idején szerzett nevet magának a társaság a nemzetközi porondon.

A gitárosváltáson nemrég átesett amerikai dallamos metal fogat énekesét, az aranytorkú Don Dokkent faggattam különféle dolgokról az Erase The Slate c. új Dokken stúdióalbum megjelenésének kapcsán.

Amped címet kapta az amerikai Dog Eat Dog '99-es korongja, melyben egy rendkívül színes zenei világot mutatnak be a rosszkedvet nem ismerő srácok. John Connor, a csapat énekese volt a beszélgetőpartnerem a lemez bemutatása kapcsán.

Az amerikai Disturbed hazánkat eddig elkerülte, és jó eséllyel a jövőben is minimum Ausztriába kell utazni, ha valaki látni szeretné a modern metal egyik mainstream alapvetését. A nyári Nova Rockos fellépésük előtt nyílt lehetőség egy teljesen spontán telefonos interjúra David Draimannal, aki a sűrű nevetgélés közepette némi információt is megosztott velünk.

A semmiből bukkant fel a német Disillusion, akik minőségi zenéjükkel fél pillanat alatt belopták magukat az Opeth rajongók szívébe. A Back To Times Of Splendor lemezüket ugyan nem könnyű megemészteni, de mindenképpen megéri belemélyedni némelyest.

A 2006-os év egyik legmodernebb és legváltozatosabb metal lemezét egy német trió (azóta Jens Maluschka dobos kilépésével már duó) szabadította a világra. Bár a Gloria című remekmű csak a Disillusion második kiadványa, de esetlenségnek és útkeresésnek nyoma sincs a számos stílust felvonultató, de alapvetően a sötétebb, experimentális zenék kedvelőinek aján...

Szinte lehetetlen követni a black metal scene vándorlásait, ki mikor melyik zenekarban, meddig és utána hova. A Dimmu Borgir is vándormadarak gyülekezőhelye volt mindig is, így először ezt bogoztuk ki a gitáros Silenozzal.

A tavalyi év egyik meglepetése volt számomra a német Dew-Scented Inwards című albuma. Elsöprő lendületük egy perc alatt magával ragadott, tudjátok, az a típusú zene, ami kávé helyett is eredményesen használható, ha egy kicsit fel akarsz pörögni.

Devin Townsend nem az az ücsörgős fajta. Dől belőle a zene, ilyen-olyan formációkban, legutóbb éppen saját neve alatt adott ki új lemezt, Physicist címmel. Ennek kapcsán beszélgettünk, íme: