Interjú

Tavaly decemberben jelent meg a Stonedirt negyedik albuma, a kiválóan sikerült Steel Is The Way. A zenekar június 25-én az Exodus előtt játszik, ami jó apropónak tűnt, hogy megkérdezzük a banda háromnegyedét, Tarjányi Endre énekest, Kemencei Balázs gitárost és Kamarás Szilárd basszusgitárost, mi újság a zenekar háza táján. Aztán a beszélgetés egészen megdöbbentő fordulatot vett.

Idén harmincöt éves a Metal Lady, mint énekesnő, mint zenekar, mint jelenség. Mert kétségkívül mondhatjuk, hogy Bíró Ica igazi jelenség volt a honi rockzenében, amikor Metal Ladyként berobbant a köztudatba. Sokak számára ráadásul látszólag a semmiből, egy teljesen más, a zenei színtér szempontjából maximálisan civil világból. De hogyan is indult ez az egész? Hogyan lett az ünnepelt modellből Pokolgép-koncertek vendége, egy bőrbe és szegecsbe öltözött rocker, aki hitte és énekelte is, hogy „egy falka, egy vér″? A végtelenül közvetlen és kedves, mindenféle allűrtől mentes Bíró Ica otthonában látott vendégül erre a beszélgetésre, a Metal Lady aktáját pedig e jubileum alkalmából nyitottuk fel, egészen a kezdetekig visszanyúlva.

Hét évvel a legutóbbi sorlemez után, május 9-én megjelent a Wall Of Sleep új, The Kingdom címet viselő albuma. A zenekar minden eddigi munkájánál változatosabb, sokszínűbb anyag egyszerre jelent tisztelgést az olyan korai nagy elődök felé, mint a Black Sabbath vagy a Trouble, azonban a dalok ezúttal a bandától rendhagyó módon maibb, modernebb hangzással szólalnak meg. Füleki Sándor gitárossal beszélgettünk a lemezről és a június 8-ai, nagyszabású lemezbemutató koncertről.

Kevés zenekar hagyott maga után olyan maradandó örökséget a '80-as évek Los Angeles-i színteréről, mint a Dokken. A két főembert, az egymással szüntelenül hadakozó Don Dokken énekest, George Lynch gitárost, illetve Mick Brown dobost a háttérből mindvégig multihangszeres jolly jokerként támogató basszusgitáros, a billentyűs hangszereken, akusztikus gitáron, vokális és hangmérnöki fronton egyaránt nélkülözhetetlen szerepet betöltő Jeff Pilson nagyinterjúnkban köntörfalazás nélkül és minden apró részletre kiterjedően mesélte el hajdani bandája történetét, ami talán arra is választ ad, hogy miért pont sikerei csúcsán dobta be a törölközőt az egykori sikercsapat.

Metalcore, deathcore, djent, progresszív metál – mindez egyben a Born Of Osiris, akik néhány korai névváltoztatáson és a szokásos útkereső időszak után, jó néhány éve törik maguknak az utat a szövevényesebb metálzenék útvesztőjében. A zenekar mozgatórugóját, egyik fő dalszerzőjét és dobosát, Cameron Loschot kerestük meg kérdéseinkkel a közelgő budapesti koncertjük előtt.

Karrierjének első három évtizedét zárja mostanában Kenny Wayne Shepherd, az amerikai bluesfenomén, aki tavalyi, Dirt On My Diamonds Vol. 2 című tizenegyedik stúdióalbumával vont mérleget. Az amerikai délvidékről elindult, majd a fősodorba üstökösként berobbant gitáros-énekes az 1995-ös Ledbetter Heights debütálással és az 1997-es Trouble Is... lemezzel nem csupán saját magát helyezte fel a térképre, hanem olyan lökést adott az akkoriban nem éppen fénykorát élő blues rock stílusnak, amivel lényegében egymaga alapozta meg a műfaj 21. századi prosperitását. A friss anyagról és sok más egyébről beszélgettünk vele.

Tavaly év végén újabb forró hangulatú bulit adott a Barba Negra deszkáin a The Dead Daisies legénysége. A Doug Aldrich gitáros sajnálatos rákos megbetegedése miatt a Winger ászával, Reb Beachcsel felálló amerikai szupercsapat az ősszel kiadott Light 'Em Up album lemezbemutató turnéjának keretében érkezett hazánkba, és a visszatért John Corabi énekes vezetésével állt színpadra. Ha mindez nem lenne elég, még idén kiadnak majd egy különleges, bluesfeldolgozásokkal teli nagylemezt is. Corabi mester egy hosszabb lélegzetű beszélgetés keretében mindent elárult a zenekar körüli aktuális történésekről, valamint felidézte a rocktörténet egyik legvitatottabb albumának születését is.

Február 7-én jelent meg a Dream Theater új nagylemeze, a Parasomnia. Az album több szempontból is fontos mérföldkő a New York-i progresszív metálosok karrierjében: egyfelől ez az első sorlemezük a negyvenéves jubileum után, a másik oldalról pedig több mint másfél évtized óta ezen dobol először ismét Mike Portnoy. Az ősszel Magyarországon is újból fellépett csapatból az interjút egyébként viszonylag ritkán adó basszusgitárossal, John Myunggal beszélgettünk.

Februárban Budapestet is érintette a Queensryche speciális nosztalgiaturnéja. A seattle-i zenekar első albumának, az 1984-es The Warningnak állított emléket a koncerteken. Eddie Jackson basszusgitárossal volt szerencsénk leülni egy alapos beszélgetésre a fellépés délutánján, aki ma már Michael Wilton gitáros mellett egyedüliként képviseli a csapatban az alaptagságot Todd La Torre énekes, Mike Stone gitáros és Casey Grillo dobos mellett. Az interjúban az aktuális körút és a turnén felidézett éra mellett természetesen szóba kerültek a következő lemez, a 2022-es Digital Noise Alliance majdani, most már igencsak esedékes folytatásának munkálatai is.

Április 5-én és ráadásként április 6-án két különleges koncerttel ünnepli meghatározó albuma, a Fekete Kék harmincéves jubileumát a Black-Out. A budapesti Akvárium Klub NagyHalljában megrendezendő esemény ugyanakkor nem csupán a nosztalgiáról szól: a dupla koncerten a zenekar teljes egészében előadja a Fekete Kék dalait, valamint válogatást nyújt pályafutásának további meghatározó szerzeményeiből. Csányi Szabolcs gitárossal és Csányi Zoltán dobossal beszélgettünk a speciális megemlékezés alkalmából.

Március elsején egy különleges fellépés előtt sikerült spontán összefutnom a miskolci Z!ENEMi énekes-rapperével, Balogh „Juró″ Szabolccsal. A vörös rasztatincseiről könnyen felismerhető, általában laza, energikus és beszédes frontember kicsit megilletődve toporgott a színpad mellett, hiszen komfortzónáján enyhén kívül eső megmérettetés előtt állt: egy délszláv néptánccsoporttal készült éppen felszántani a deszkákat kisvárosom messze földön híres rendezvényén, a Busójáráson – mégpedig színes rongyokba öltözött jankeleként! Mint rövid beszélgetésünk során kiderült, március 8-án a képernyők előtt izgulhatunk majd a zenekarért, mivel a Dal című műsorban fel fog csendülni a Kettesben önmagammal, a tavaly októberben megjelent Manna lemez egyik legerősebb nótája. Érdemes megjegyezni, hogy a műsorban rockfronton az Asphalt Horsemen is képviselteti magát.

Januárban jelent meg a Grave Digger friss albuma, a Bone Collector. A zenekarnál komoly változást jelent, hogy a frontember Chris Boltendahl Steelhammer projektjéből, illetve az Orden Ogan soraiból ismert Tobias Kersting gitáros váltotta a csapatban csaknem másfél évtizedet lehúzott Axel Rittet, vagyis a lemez mindenképpen korszakhatárt jelent a Grave Digger karrierjében. 2025 azonban nem csak a Bone Collector miatt fontos év náluk, hanem azért is, mert idén ünneplik fennállásuk negyvenötödik évfordulóját. A jubileumi turné egyik szünnapján a zenekar frontemberével, Chris Boltendahllal beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről.

Ha megnézzük az elkövetkező napok koncertkínálatát, nem lehet nem észrevenni a háttérben meghúzódó kovácsattila-szálat, és a jelen beszélgetésre is az említett összefonódás adta az apropót. Attila néhány napon belül felbukkan majd a Superbutt, a The Answer Lies In The Black Void és a Bong-Ra soraiban is, ennél azonban sokkal több minden zajlik a háttérben, és a zenekari próbák és otthoni palacsintasütések közötti lélegzetvételnyi szünetben igyekeztünk minderről kifaggatni gitáros (és aktuálisan mindenes) hősünket, aki roppant előzékenyen állt rendelkezésünkre. Közben pedig próbáltuk nem lecsapni a rettentő magas labdát a nagyszerű hátsófeleket és a válaszok hollétét illetően.

Négy év szünet után, november végén jelent meg a Body Count új albuma, Merciless címmel. A lemez a csapattól megszokott stílusú dalok mellett néhány meglepetéssel is szolgált, amelyek közül mindenképpen a Pink Floyd Comfortably Numbjának feldolgozása a legkomolyabb húzás, benne egyenesen David Gilmour vendégszereplésével. Ice-T legendás és korszakalkotó rap metal formációja tavaly júniusban Budapesten is ismét fellépett, nekünk pedig Ernie C-vel nyílt alkalmunk csevegni egy jót. A beszélgetés során a zenekar ügyes-bajos dolgai mellett természetesen ez a különleges darab is szóba került, de többek között a Black Sabbath pont harminc évvel ezelőtt általa producerelt Forbidden albumáról is kérdeztük a gitárost.

Nem sokkal 75. születésnapját követően, még tavaly jelentette meg debütáló szólóalbumát Ross Valory, a Journey egykori basszusgitárosa és alapító tagja. A legendás zenész korszakalkotó dalokban és felejthetetlen basszustémákban tobzódó, több mint öt évtizedes karrierjére tette fel a koronát önálló anyagával, ami stílusát tekintve ugyan meglehetősen távol áll a Journey-féle bombasztikus rádiórocktól, megfellebbezhetetlen minősége azonban nem lehet kérdés. A többek között latin és karibi ízekkel fűszerezett instrumentális dzsesszfúziós All Of The Above minden bizonnyal a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb alkotása ebben a stílusban, amely világosan láttatja a basszusgitáros sokoldalúságát, kivételes kompozíciós tehetségét és töretlen motivációját. A csúcsmuzsikusoktól hemzsegő lemez történetét a vele készített interjú segítségével göngyölítjük fel.

Második nagylemezét jelentette meg tavaly november elején a 2017-ben alakult, budapesti székhelyű, epikus doom metalos Devil Seed. Az új anyag hangvétele tovább mélyíti az első lemez által meghatározott sötét, doomos vonalat, bár azt sokkal komplexebb formában, futurisztikus hatásokkal is tarkítja. Mi több, előszeretettel nyúlnak progresszívebb és szimfonikusabb témákhoz is – de az alap mindvégig ugyanaz: teszik mindezt klasszikus doomos környezetbe ágyazva. A négytagú formáció (Rev. Hopkins – gitár, Elshadai – dobok, Stragessa – ének, Father Black – billentyűs hangszerek) háromnegyedével még a tavalyi év utolsó próbája előtt ültünk össze átbeszélni az aktualitásokat.

Tavaly év végén komoly fertőzésen esett át Mikkey Dee, a Scorpions dobosa. A 61 éves ütős még mindig lábadozik, így a zenekar februári Las Vegas-i rezidenciakoncertjeit elhalasztották. A zenekar ugyanakkor tavaly ismét Budapesten koncertezett, ráadásul tematikus programmal: a legnagyobb slágerekkel egyetemben szinte teljes egészében eljátszották a negyvenedik születésnapját ünneplő, klasszikus Love At First Sting album anyagát. Danev György interjúja még tavaly készült, ugyanakkor jellege miatt abszolút aktuális olvasnivaló most is.

Pályafutása legnagyobb önálló koncertjével ünnepli fennállásának tízéves jubileumát a Down For Whatever. A január 18-án, a Barba Negrában rendezendő bulin a csapat legkedveltebb dalai mellett különleges látványvilág várja majd a közönséget. A jubileum és a fellépés apropóján ültünk le egy alapos összegző beszélgetésre a zenekar énekesével, Diószegi Kikivel.

Több évtizedes huzavona után végre újrakiadást kapott a Moby Dick negyedik nagylemeze, a hivatalos bolti forgalomban emberemlékezet óta beszerezhetetlen Fejfa helyett. Az eredetileg 1994-ben megjelent album a maga idejében személyi változást hozott a soproni thrashereknél Hoffer Péter csatlakozásával, illetve némi iránymódosítást is jelentett a korábbiakhoz képest, ám hatalmas sikert aratott, vagyis a friss kiadás mindenképpen hiánypótló. Schmiedl Tamás énekes/gitárossal, azaz Smicivel beszélgettünk a nagy esemény apropóján.

Tavaly nyáron fergeteges hangulatú és brutálisan teltházas koncertet adott Budapesten, a Barba Negrában a Megadeth legénysége, amely az első önálló fellépésük volt Magyarországon a szép emlékű Petőfi Csarnokban megrendezett 2010-es buli óta. A hivatalosan még mindig a legutóbbi The Sick, The Dying... And The Dead! albumot népszerűsítő, ám valójában rajongói gyöngyszemekkel telezsúfolt programmal turnézó csapatba nemrég visszatért basszusgitárossal, a többek között a White Lionból, a Pride & Gloryból, a Black Label Societyből és John Fogerty bandájából ismerhető James LoMenzóval készítettünk minden részletre kiterjedő nagyinterjút.

A hazai metál-underground egyik legstabilabb és legkitartóbb képviselője a tatabányai Agregator. Közel harminc bűnös év, szürkületben eltöltött közel három évtized viszont nem múlhat el nyomok nélkül, ami nem csak az időközben kiadott lemezeket, demókat és EP-ket jelenti, de jó pár törést, tagcseréket is a bandában. Idén tavasszal történetük egyik legnagyobb válságát élték túl, amikor a csapat lényegében kettészakadt, a nevet és a szellemiséget végül a zenekar alapítója és motorja, Mikus Tamás, Tass vitte tovább. A történtekről, a folytatásról, a terveikről őt és a csapat másik „megmaradt" tagját, Katona Rajmundot, Rajmit kérdeztük, az új tagságot pedig Lázár Bálint basszusgitáros képviselte.

Meglehetősen pörgős tempót diktál az utóbbi években Phil Campbell. A Motörhead volt gitárosa Bastard Sons nevű, mint a név is mutatja, fiaival közös formációjával nemrég ismét Magyarországon koncertezett, ezúttal az Accept vendégeként, de már nagyban írják a dalokat a következő albumra is. Phillel a Barba Negrában ültünk le a koncert délutánján, és azt is elárulta: valami készülődik a Motörhead jövőre esedékes, félszázados jubileumára is.

Szeptemberben, az Overkill egyik vendégeként Budapesten lépett fel a One Machine. A formáció mögött Steve Smyth áll, aki olyan zenekarokat járt meg ritmus- és szólógitárosként az évtizedek során, mint a Vicious Rumors, a Testament, a Nevermore vagy a Forbidden. A súlyos magánéleti tragédiája, felesége elvesztése után lábadozó Steve-vel csapatának koncertje után ültünk le a Barba Negra backstage-ében egy igen alapos és tartalmas beszélgetésre.

Jövőre lesz harminc éve, hogy megalakult a Ganxsta Zolee és a Kartel. Az előtte a Dance és az F.O. System, majd a Sex Action és az Action dobjai mögül ismert Zana Zoli gengszterrap-formációja komoly vitákat váltott ki, de mindössze néhány év alatt az ország egyik legnépszerűbb előadójává, igazi sztárcsapattá vált. Noha az évek során sok változás történt náluk, a Kartel azóta is megszakítás nélkül működik, és 2025. január 17-én nagyszabású koncerttel ünneplik meg a jubileumot a Papp László Sportarénában. A Zolee melletti másik őstag, Big Daddy Laca, illetve a most már szintén évtizednyi karteles múlttal rendelkező Takács-Koltay Vilmos, azaz Vilkó gitáros segítségével tekintettünk vissza a múltba és előre a jövőbe.

Maratoni, hétéves kihagyás után jelentkezik a napokban, Harag és remény címmel friss albummal az idén harmincadik évét is betöltő Nevergreen. A hosszú éheztetést karrierjük talán legsúlyosabb, legmetálosabb és – amennyiben ez egyáltalán lehetséges – eddig legsötétebb lemezével hálálják meg. Mindezek kapcsán a csapat két alappillérével, Matláry Miklós billentyűssel és Bob Macura énekes/basszusgitárossal beszélgettünk.

Bár az érintettek zöme már nyilván a november közepén érkező, tizenkettedik Thy Catafalque-album lázában ég, ne menjünk el szó nélkül a megjelenést követő szombaton tizenhét év után visszatérő Gire felbukkanása mellett sem. Kátai Tamás hajdani zenekara újra az egyetlen albumukat rögzítő felállásban (Kónya Zoltán – gitár, ének; Hermann Balázs – basszusgitár; Kátai Tamás – szintetizátor) áll színpadra, és hogy ez mekkora hír a kultikus brigád máig kitartó hívei számára, azt jól jelzi, hogy a koncertre pár óra alatt minden jegy elfogyott. Persze ez nyilván a Thy Catafalque népszerűségének fokmérője is (főleg), de mi csak nem hagytunk annyiban, Tamás pedig volt olyan kedves, hogy milliónyi aktuális teendője mellett mondjon pár jó szót a Gire-ról is.